Én személy szerint nagyon szeretem az őszt. Talán a várva várt csípős levegő az oka a forró nyári hónapok után, vagy éppen az, hogy mindkét gyermekem őszi születésű…Mindenesetre évről évre egyre inkább magával ragad az ősz hangulata, s ezt idén játékötletekre is kihasználtam.

A számoló fa – mogyorógyűjtés

Ehhez a játékhoz semmi másra nincs szükségünk, csupán egy papírtörlő gurigára, egy darab zöld színű papírra és egy nagy zacskó mogyoróra. Először 5 lyukat vágtam a gurigára, majd az egészet bevontam öntapadós fóliával, de egyszerűen be is lehet festeni barnára. Ez lesz a fa törzse. A gurigát álló helyzetbe raktam, majd a tetejére két bevágást készítettem, ahova egyszerűen becsúsztattam egy zöld papírlapból kivágott lombkoronát. Készen is van a fánk. Ezután nincs más hátra, mint beledobálni a fa odúiba a mogyorókat. Ha különféle szabályszerűségeket követünk – például minden lyukba 2-t dobunk, akkor a fatörzs felemelésével máris megszámolhatjuk, hogy így összesen 10 mogyoró került a fába, tehát 5×2 az 10.

A tanulási zavarok tekintetében a számolás ilyen formán való megkönnyítése remek alternatív módszer a mennyiségfogalom kialakításához, valamint a műveletvégzés alapjainak elsajátításához.

Tapintós kereső

Ehhez a játékhoz gesztenyékre és egy nagy zöld lepedőre volt szükségünk. Nekem volt itthon olyan lepedőm amin levelek vannak – ez még szemléletesebbé teszi a játékot, de textilfilccel rá is rajzolhatunk néhány levélkét egy sima fehér anyagra is. Ez lesz az avar. Ha a lepedő kiválasztásával megvagyunk, egyszerűen helyezzünk el néhány gesztenyét a lepedő alá. A feladat nem más, mint tapogatás útján megmondani, hány gesztenye lapul a levelek között.

A tapintós játékok az ún. taktilis észlelés fejlesztését segítik elő, amely a beszéd elindulásához szükséges egyik fontos részképesség. A fenti tapogatós játék ráadásul rendkívül egyszerűen elkészíthető, bátran alkalmazzuk gyermekünkkel!

Válogatós sünik

A harmadik játékkal egy hallásfejlesztő elfoglaltságot mutatok be, amely a beszéd kialakulása, a helyes, érthető kommunikáció kritikus fontosságú alkotóeleme.

Elsőként néhány gyümölcs nevét gyűjtöttem össze. Olyanokat kerestem, amelyekben megtalálható vagy a „r”, vagy a „l” hangzó. „R” hanghoz gyűjtöttem például a következőket: cseresznye, körte, eper, barack, egres… „L” hanghoz: alma, szilva, szőlő, málna… Ezeket lerajzoltam egy papírra, majd kivágtam őket. Ezután tobozból egy darab filc segítségével süniket készítettünk, de ezek aztán válogatós sünik! Az egyikük hátára csak azokat a gyümölcsöket lehet feltenni, amelyekben „r” hangot hallunk, a másik pedig csak olyat visz magával, amelyekben „l” hang van. Természetesen más hangokkal is ki lehet próbálni a játékot. Én ezt a kettőt választottam.

Azoknál a pösze gyerekeknél, akiknél még nem alakult ki a „r” hang gyakran megfigyelhető, hogy „l” vagy „j” hanggal helyettesítik azt. A logopédiai terápia során az egyik elsődleges feladat, hogy megbizonyosodjunk arról, tanítványunk hallása rendben, a felcserélt hang megkülönböztetésére – akár egy ilyen játékos feladat során is – képes.

Számomra a fenti elfoglaltságokon túl még rengeteg lehetőséget rejt magában a gyönyörű ősz, de azok maradjanak meg a közös sétáink idejére.

2021.10.19.

A JÁTÉKOK ŐSSZEL bejegyzés először Meseműhely-én jelent meg.

Mindenek előtt tisztázásképpen a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet törvényi meghatározása az 1997. évi XXXI. törvény 67/A. § alapján: hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a szülője legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, munkanélküli, vagy olyan lakókörnyezetben él, ahol az egészséges fejlődéshez kevéssé biztosítottak a feltétek, esetleg szegregátumban lakik. 

Halmozottan hátrányos helyzetű pedig az a gyermek, akinél az előző bekezdésben felsorolt tényezők közül legalább kettő fennáll, esetleg nevelésbe vett gyermek, vagy utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt.

Pedagógiai pályámat 2010-ben kezdtem a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetében, ahol megismerkedtem jó néhány elhivatott, elkötelezett pedagógussal, akik a szakma sava-borsát tanították meg nekünk javarészt empirikus módszerekkel. A saját szemünkkel láttunk a terepen tett látogatásaink alkalmával sikert és kudarcokat, szegénységet és gazdagságot, vidámságot és keserűséget. 2021-et írunk, de a mai napig felnézek az egykori oktatóimra, kitartásuk, bátorságuk és tenni akarásuk még most is motivál a munkavégzésem során.

Az egyetemi éveim kezdetén az egyik első fogalom amit megtanultunk a hátrányos helyzet fogalma volt. Az egyik oktatónk azt mondta, hogy a HH (hátrányos helyzet) és a HHH (halmozottan hátrányos helyzet) fogalmán túl errefelé bizony HHHH-ról is beszélünk, ez pedig a hihetetlenül halmozottan hátrányos helyzetet jelenti. Ez csak amolyan vicc akart lenni, de ahogy a mondás is tartja minden viccnek a fele igaz. Hát ez sajnos egészen igaz volt.

A Sajókazán tett látogatás a Dr. Ámbédkar Iskola kapcsán, vagy a Berettyóújfalun látott iskola felnyitották a szemünket a hátrányos helyzetet illetően. Attól fogva már mi is használtuk a 4H fogalmát és egyáltalán nem viccnek szántuk.

Amikor a mesterképzést végeztem Budapesten neveléstudományi mesterszakon, akkor nem csak fizikai értelemben szakadtam ki Miskolcról és környékéről, hanem az ott kapott szemlélet, tudás és fogalmi rendszer is kicsit átalakult körülöttem. A csoporttársaim olyan könnyedséggel vették a szájukra a hátrányos helyzet kifejezést a legkülönfélébb kontextusokban, hogy már sokszor bántotta a fülemet valahányszor meghallottam. Már nem tudok idézni a mondataikból, de sokszor az volt a benyomásom, hogy hátrányos helyzetűnek tekintik egyesek azokat, akik egy kicsit szegények, úgymond vidéken laknak, esetleg cigányok. Néhányszor adódott alkalmam mesélni a tapasztalataimról, arról, hogy milyen érzés volt látni a szakadt ruhás, koszos arcú, rövid, kócos hajú kislányokat mezítláb játszani az udvaron, akiknek azért vágták le a haját, mert tetvesek voltak, vagy milyen volt látni azokat a házakat sorban egymás mellett, ahol sem ajtó sem ablak nem volt, néhol egy darab ronggyal pótolták az üresen tátongó helyüket, vagy amikor elmesélik, hogy sem villany,  sem víz, de még bútor sincs a házakban ahol laknak. Aki nem látta, nem tudja elképzelni sem, hiába a sok beszámoló, s ha nem látta átérezni és megérteni sem tudja, hogy ők bizony a pedagógiai szakma részesei, mert a tankötelesek azért járnak iskolába. Ők azok akik tényleg nevetnek amikor a 4H-ról beszélek, mert azt hiszik ez csak olyan borsodi tanárvicc.

L. Ritók Nóra A Nyomor széle nevezetű blogjában igazán szemléletes módon írja le életük történéseit Berettyóújfaluban. A grafikus, blogger, és az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjeként azok közé a hős pedagógusok közé tartozik, akik változást, fejlődést, élhető körülményeket szeretnének a saját térségükben, s ezért aktívan is tesznek. A magam részéről az adóm egy százalékát minden évben az Alapítványuknak adom, volt Tanárképzős hallgatóként a személyes látogatásom után nem is tehetnék másként.

A hátrányos helyzet témája tehát igen összetett, s talán a legtöbb amit tehetek az az, hogy komolyan veszem a jelentőségét annak, hogy én láttam ezeket a helyeket, s amikor a lehetőség adja elmesélem másoknak is, hogy én mit tudok a hátrányos helyzetről.

2021.10.13.

A KI MIT TUD A HÁTRÁNYOS HELYZETRŐL? bejegyzés először Meseműhely-én jelent meg.

Nemsokára négy éves lesz a fiam, így most már egy jó ideje érdeklik azok a könyvek amelyek ismeretterjesztőek. Le is ültünk a minap olvasni az Esőerdő állatai címűt. Pompás illusztrációk, érzékenyítő adatok és néhány érdekes tény az állatok életéről. Az esti altatás előtt szoktunk a legtöbbet olvasni, én ilyenkor rendszerint már nagyon fáradt vagyok, talán ennek is betudható a dolog, mégis ahogyan a lajhárhoz lapoztunk néhány érdekes, és megmosolyogtató összefüggést véltem felfedezni az anyaság és a lajhárok között. Íme:

Ledöbbentem. 18 óra? Akkor hirtelen belegondoltam, hogy lehet, hogy én egyhuzamban 4-et sem fogok reggelig. Talán összesen. Na jó, összesen lehet, hogy a 6 is meg lesz. A kistesónál még nem állt be a rend az alvás terén… De hogy 18? Azért ennyit nem tudnék egyébként sem, de kedves Anyák! Sorstársaim! Kecsegtető a gondolat nem?! De nem csak ezért tudtam szimpatizálni a lajhár-léttel…

Azért a zuhanyzásra sikerül időt kerítenem, de a hajmosás már kényesebb kérdés…Ha jut rá idő, akkor is a rapid verzió lép életbe. Sampon, balzsam, törölközés után egy kis hajfény spré, s ha szerencsés napom van, hajszárítás után a hajolaj is belefér. Azzal vigasztalom magam, hogy legalább ezek közül minden a kedvenc francia márkámból való. De hajat mosni azért néha mégis kell, szépnek, csinosnak, illatosnak lenni jó érzés. Bezzeg a lajhárok… jól elvannak a zöldes nyálkás bevonatukkal is…

Az emberbébi – történetesen a sajátjaim – a nyakamba-, a lábamba-, a hátamra-, a hajamba-, az arcomba kapaszkodva biztonságban érzik magukat. És így lesz egy szimpla bevásárlás után olyan érzésem, mintha maratont futottam volna. Az egyiket magamra kötözve, a másikat a bevásárlókocsiban tolva járom végig az áruházat – így az amúgy is megpakolt kocsi egész pontosan 17 kilóval lesz nehezebb. Napi edzés letudva…Végezetül:

És akkor a vigasz mindebben, hogy bármi történjék is, a lajhár nem esik le. Képes tartani a kicsinyét, közben erősen kapaszkodni és védeni őt. Anyaként talán nem alszunk 18 órát. Nem zöldes és nyálkás a hajunk, mert azért sikerül néha azt is megmosni. Belénk kapaszkodnak, mert mi vagyunk a védelmet nyújtó biztos pont, s közben tartjuk magunkat is, mert elég erősen kapaszkodunk. Mikor mibe. A férjünkbe, a legjobb barátnőnkbe, a testvérünkbe, a kedvenc sorozatunkba, egy jó zenébe, a reggeli kávéba, és mindemellett önmagunkba. Saját magunkba vetett hitünk segít felkelni éjszaka, segít a bevásárlásban, a rendrakásban, a főzésben, mert tudjuk, hogy elég erősek vagyunk ahhoz, hogy ezeket mind és még ennél többet is elvégezzünk. Aki anya tudja, hogy leírhatatlan a mosoly, amelyet a reggeli ébredéskor kapok, az érzés, hogy jókat nevetnek a vicceimen és az, amikor csak egy egyszerű krumplileves után is azt mondják: „Ez isteni finom volt!” Az anyaság minden nehézségével együtt számomra a kitartásról szól, mert a rengeteg szeretet, amelyet a családomtól kapok újra és újra motivál, hogy még erősebben kapaszkodjak. És talán a lajhárok is így vannak ezzel, csak mi egy kicsit jobbak vagyunk, mert a kevés alvás mellett még a hajunkat is megmossuk!

2021. 10. 13.

A AMIT AZ ANYASÁGRÓL ÉS A LAJHÁROKRÓL MEGTANULTAM bejegyzés először Meseműhely-én jelent meg.