Hogyan történik az első vizsgálat?

Nagyon fontos az artikulációs izmok erősségének vizsgálata, az izmok koordinációjának megfigyelése és néhány nyeléspróba végzése. A nyelés típusának beazonosítása után nagyon fontos elmagyarázni a szülőnek, hogy milyen a jelenlegi nyelés és milyen a helyes nyelés. A lehető legteljesebb módon törekedjünk a szülő tájékoztatására, hiszen ő az, aki otthon, a mindennapok során segíteni és támogatni tudja majd a gyermeket a folyamatos gyakorlásban, adott esetben egymással tudják megbeszélni, hogy mi változott, illetve hol tart a folyamat.

Mi a teendőnk a kártyákkal?

Minden logopédus maga választhatja meg, hogy mely terápia szerint dolgozik. Számomra Barrett terápiája a legjobban strukturált, így én eszerint dolgozom. Módszerének leiratához igazodva egy vizuális segédanyag készült belőle, amely a webshopból megvásárolható. A nyomtatás és laminálás után én egy állandó példányt mindig magamnál tartok a fejlesztőben, egy másik példányt – akár kicsit kisebb méretben – nyomtatok a gyermeknek is.

Milyen ütemezés szerint haladunk?

A gyermek életkorától függően egy kártyát 2-3 alkalom alatt veszünk át teljesen. Amikor meggyőződtünk róla, hogy a gyermek teljesen elsajátította a kártyán lévő instrukciókat, akkor léphetünk tovább a következő kártyára. Ez azt jelenti, hogy ez a terápia legjobb esetben 2-3 hónapig tart abban akkor, ha a gyermek sok otthoni gyakorlás mellett, rendkívüli tudatossággal és önreflexiós képességgel törekszik az új nyelés elsajátítására. Ettől természetesen hosszabb a folyamat, ha beszédhangok is javításra szorulnak.

Hogyan győződjünk meg róla, hogy az új nyelést sikeresen elsajátította a gyermek?

Miközben végighaladunk a kártyákon, érdemes folyamatosan gyakorolni az új a nyelést – mindig csak vízzel az óra végén. Amikor az összes kártyát átvettük, megpróbálhatunk kissé nyitott szájjal nyelni. Ez nyilvánvalóan nem természetes módja a nyelésnek, de egy kellően megerősített izomzattal kivitelezhető, amely reménység szerint a 7 lépést követően már adott. 😊 Az enyhén nyitott száj lehetővé teszi, hogy megnézzük a nyelv mozgását nyelés közben, így meggyőződhetünk róla, hogy a gyermek valóban felszívta a nyelvét nyelés előtt a szájpadra, majd sikeresen, szivárgás nélkül képes lenyelni a folyadékot. Ha ebben már ügyes a gyermek, megkérhetjük, hogy hozzon magával joghurtot, vagy pudingot, így egy másik halmazállapotú dologgal is kipróbálhatjuk a nyelést. Ha ez is sikeres, akkor jöhet a szilárd ennivaló – ropi vagy keksz, amellyel ugyancsak megfigyeljük a nyelés folyamatát.

A terápia zárása…

Én ezt a terápiát is ünnepléssel és oklevéllel zárom, hiszen minden sikerélmény egyformán fontos és ünneplésre méltó! 😊 Az utolsó órára ismét behívhatjuk a szülőt, akivel érdemes újból átbeszélni a legfontosabbakat. Ha szükségesnek ítéljük, állapodjunk meg egy későbbi felülvizsgálatban!

Minden kollégámnak sikereket és sok örömöt kívánok a terápiához!

Fogarassy Nikolett

logopédus

A Használati útmutató a Barrett-féle kártyákhoz bejegyzés először Meseműhely-én jelent meg.

Tóth Fanni, logopédus, tanulásban akadályozottak szakirányú gyógypedagógus 2023 februárjától dolgozik a MeseMűhelyben. Boldog vagyok, hogy azóta töretlenül csapatunk oszlopos tagja. Hozzáértése, szakmai felkészültsége és lendületessége erősíti szakmai műhelyünket. Ismerjétek meg Fannit! Itt olvashatjátok a vele készült rövid interjúnkat:

Mesélj egy kicsit magadról! Hogyan indult a pályafutásod logopédusként?

Érettségi után sport és rekreációra jelentkeztem, majd hamar kiderült, hogy bár sokat sportolok nem ez lesz az én utam. Hirtelen az újratervezést követően elkezdtem a gyógymasszőri képzést. Édesanyámmal nagyon sokat beszélgettem és továbbtanulási opcióként felmerült a gyógypedagógia, hiszen ő is elhivatottan dolgozott óvodapedagógusként. Utánaolvastam és megtetszett a szakma, mondhatom most már hivatás. 2018-ban beadtam a jelentkezésem Kaposvárra, majd felvételt nyertem és szeptemberben megkezdtem a tanulmányaimat. Nagyon érdekes volt az egész egyetemi élet, ám mikor második évben szakirányt kellett választani, akkor vált igazán kalandossá. Sokat gondolkodtam, hogy melyik szakirányt válasszam, végül a logopédiára és a tanulásban akadályozottak pedagógiájára esett a döntésem. A mai napig nem bántam meg, hiszen szeretem mind a kettő területet, bár javarészt a logopédiával foglalkozom a legtöbbet.

Miért választottad a logopédiát? Mi vonzott ebben a szakmában?

A falumban, ahol laktam, a mai napig van egy amatőr színjátszókör, melynek tagja vagyok. A színjátszásban nagyon fontos a kommunikáció, gesztus, mimika és érdekelt mindig is ez. Miképpen tudunk érzelmeket, érzéseket kifejezni a leghatékonyabban, legkönnyebben. Emellett azt gondolom, hogy a kommunikáció a társas kapcsolatok eszköze, így fontos ennek megfelelő művelése. Nem utolsó sorban pedig testvéreim is jártak logopédiára és láttam a fejlődést, amely örömet okozott számukra egy-egy szó helyes kiejtésekor.

Milyen problémákkal kereshetnek meg téged?

A logopédián belül több kórkép fejlesztésével is foglalkozom. Szükség esetén megkésett nyelvi fejlődés terápiát, nyelvlökéses nyelés terápiát, artikulációs zavarok terápiát, diszlexia prevenciós és reedukációs terápiát, dadogás terápiát, afázia terápiát nyújtok a klienseim számára.

Van-e emlékezetes eseted, vagy sikerélményed, amely különösen meghatározó volt számodra?

Minden fejlesztés egy sikerélmény számomra, hisz minden alkalom egy lépés a siker felé. A gyermekek érzelmei számomra a sikerek, az, hogy látom őket mosolyogni egy-egy helyesen kiejtett hang, szó kapcsán, mindent felül ír.

Milyen módszereket és eszközöket használsz a terápiák során?

A módszereim megválasztása az adott terápiától és esettől függ, így egyénenként eltérően alkalmazom a megszerzett tudásomat. Előszeretettel alkalmazom a diafilmeket, amelyek hatékonynak bizonyultak egy-egy beszédindítás kapcsán, így bátran merem ajánlani minden olyan logopédusnak, aki beszédindítással foglalkozik. Ezen felül saját szerkesztésű és elkészített eszközeimet alkalmazom.

Mi a legnagyobb tévhit a logopédiával kapcsolatban, amit szeretnél eloszlatni?

Elég sokszor találkozom ezzel a felvetéssel: „Egy óvodáskorú gyermekkel mit lehet csinálni?! Ez csak játék és beszélgetés.” Ez nem minden esetben van így. A játék és a kommunikáció fontos eleme a foglalkozásoknak. Mindezek mellett minden foglalkozást tematikusan az adott állapothoz igazodóan építek fel, így fontos számomra, hogy a hozzám járó gyermekek rendszeresen gyakoroljanak otthon, hiszen lényegesen áttörő változást az általam ajánlott és nyújtott feladatok nyújtanak.

Mit tanácsolsz azoknak a szülőknek, akik bizonytalanok abban, hogy gyermeküknek szüksége van-e logopédiai segítségre?

Kérjék ki a megfelelő szakember véleményét, jelen esetben logopédusét. Jelentkezzenek be egy állapotfelmérésre, amely pontos képet nyújt az adott állapotról és fejlettségi szintről. A felmérést követően a szakember megállapítja, hogy fontos-e bármilyen terápia. Ha bizonytalanok vagyunk gyermekünk fejlődésében, mindenképpen forduljunk szakemberhez, hiszen egy jó időben diagnosztizált kórkép a későbbiekben nagy segítség lehet a gyermek életében.

Van-e kedvenc fejlesztőjátékod, vagy gyakorlatod, amelyet munkád során szívesen alkalmazol?

Minden évszakban, témakörben megvan a gyermekek-, és általam is kedvelt típus feladatok, amelyeket szívesen alkalmazok. Ez mindig változik. Nagyon sok eszközzel dolgozom, így mindig van egy adott kedvenc fejlesztő eszközöm.

Mit szeretsz a legjobban a munkádban? Mi motivál a mindennapokban?

Azt szeretem a legjobban a munkámban, hogy nem vagyunk egyformák, hogy mindannyian mások és mások vagyunk, más igényekkel rendelkezünk. Szeretek alkalmazkodni a kihívásokhoz az újabb szituációkhoz, esetekhez. Nem mindig tudjuk elsőre elérni a várt célt, ám ekkor mindig azon vagyok, hogy a következőkben mivel tudom ezt elérni. A gyermekek sikerélménye és boldogsága motivál a mindennapokban.

Ha 3 szóval kellene jellemezned magad szakemberként, melyek lennének azok?

Rugalmas, alkalmazkodó, maximalista.

Hogyan látod magad 5 év múlva? Milyen céljaid vannak a szakmában?

Jelenleg a gyógypedagógia terápia mesterképzésem csinálom az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Karon. Ezt követően szeretnék még tanfolyamokat elvégezni a szakmaiságom érdekében. Nagyon sok új dolgot szeretnék létrehozni, különböző felnőttkori kórképekkel is szeretnék foglalkozni.

Mit csinálsz szabadidődben, milyen hobbijaid vannak a színjátszás mellett?

Sajnos az egyetemi tanulmányom, illetve a munkám mellett nem sok időm jut a szabadidőre. Szeretek a természetben lenni, olvasni, biciklizni. Szeretem a Balaton közelségét a természet adta örömöket. Szeretek a családommal lenni és közös programokat csinálni. Nem utolsó sorban fejleszteni önmagam. A színjátszókörben a mai napig tevékenykedek, amennyiben vannak fellépéseink, igyekszem aktívan részt venni.

Mit tanácsolnál azoknak akik logopédust keresnek? Mire figyeljenek a választás során?

A megfelelő szakember kiválasztása mindig nagyon nehéz dolog. Fontos, hogy olyan szakembert válasszanak, akivel együtt tudnak működni. Hiszen, ahogyan már említettem a rendszeres otthoni gyakorlás elengedhetetlen eleme a sikeres logopédiai terápiának. A szimpátia, szakértelem sokat számít. Nem minden esteben a hatalmas előre lépések jelentik a jó szakembert, a kis lépésekkel is hatalmas nagy fejlődést lehet elérni, ez mind egyénenként, aktuális állapottól változik.

Fogarassy Nikolett

Közzétéve: 2025. 03. 02.

A „…minden alkalom egy lépés a siker felé.” – Interjú Tóth Fanni kollégánkkal bejegyzés először Meseműhely-én jelent meg.

A beszédfolyamatossági zavar előfordulása kisgyermekek körében nagyon gyakori, főként akkor jelentkezik, amikor a gyermek először közösségbe kerül, vagy valamilyen egyéb más nagyobb változás tapasztalható az életében. A dadogó, hadaró gyermekek szülei a legtöbbet azzal segíthetnek, ha türelemmel és támogatással fordulnak gyermekük felé, nem beszéltetik szándékosan idegenek előtt, és nem intik rendszeresen lassú beszédre! Fontos tudni, hogy a beszédfolyamatossági zavarok hátterében nagyon gyakran valamilyen lelki tényező áll, így a logopédiai terápiát is nagyszerűen kiegészíti és rendkívül hatékonnyá teszi segítő szakember bevonása.

A 4 hónapos intenzív minikurzus során:

• Gyakoroljuk az egyenletes beszédlégzést,
• Relaxációt, koncentrációt fejlesztünk,
• Erősítjük az önbizalmat,
• Ritmusgyakorlatozunk,
• Kiscsoportos forma keretein belül az egyéni igényekre összpontosítunk,
• Felkutatjuk a beszédfolyamatossági zavar hátterében rejlő lelki tényezőket,
• közös játékra, művészeti tevékenységekre és mozgásra alapozunk,
• Balás Eszter komplex dadogás terápiájának elemeit építjük be a foglalkozásokba,
• Mentálhigiénés szakember és logopédus egyidejű jelenlétében!

A csoportok korosztály szerint indulnak minimum 3, maximum 5 fős létszámmal. Jelentkezni, vagy bővebb információt kérni az alábbi elérhetőségek valamelyikén lehetséges:

mesemuhely.siofok@gmail.com

06 70 671 99 14

Szeretettel várunk:

Fogarassy Nikolett és Zimmermann Dániel

A Találd meg a hangod! bejegyzés először Meseműhely-én jelent meg.

Neked is van egy 6-7 év közötti gyermeked, akinek szülinapi partit szeretnél rendezni, de nem tudod, hogyan kezdj hozzá? Esetlegesen attól is tartasz, hogy a gyerekek túl nagy zsivalyt csapnak, ezért inkább játszóházban gondolkozol?
Nekem is voltak kétségeim, de javaslom Neked, hogy vágj bele és varázsolj egy szuper szülinapot! Segítek!
10 éve folyamatosan tanulok és dolgozom a pedagógia tudományában. Szívügyem a beszédindítás, valamint a részképességek koncentrált fejlesztése életkorhoz és egyéni fejlődési állapothoz igazodva.
Ennek a bulinak a felépítésében olyan játékokat találsz, amelyek kihívást jelentenek a 6-7 éves korosztály számára, gondolkodtatóak, mégis izgalmasak, szórakoztatóak. Ha készen állsz arra, hogy egy kb 60 perces kreatív időtöltést csalj a partiba, tarts velem!
Ennek a bulinak a tematikája az űr. Válassz egy olyan helységet a lakásban, amit az alábbiakban leírt eszközökkel be tudsz rendezni, jól besötétíthető, valamint egy körben ülve a buli összes résztvevője kényelmesen elfér majd. (Én 8 főnek tartottam meg ezt a zsúrt).

Amire szükséged lesz:
• Különböző fényforrások, égősorok, éjjeli fények, lámpás
• Elemlámpák
• UV fény és UV toll – papír-írószerben beszerezhető toll. Csak akkor láthatjuk mit írtunk vele, ha UV lámpával megvilágítjuk.
• Egy magasabb falú tál
• Megtörésre világító karkötők
• Csipeszek
• Néhány tompa végű csavar
• Egy űr témájú, 100 oldalasnál hosszabb könyv
• Annyi befőttesüveg ahány gyermek érkezik
• Ecsetek, fülpiszkálók a festéshez
• Hobbi boltban kapható sötétben világító festék
• Minden mást a webshopban letölthető anyagban megtalálsz! 🙂

Jó szórakozást!

Fogarassy Nikolett

2023. 11. 23.

A „-Anya, ugye átjöhetnek a többiek?” Neked mi a válaszod? bejegyzés először Meseműhely-én jelent meg.

Te is hallottad már ezt a kifejezést, de nem tudod pontosan, hogy mit jelent és kihez forduljatok? Az alábbiakban összeszedtem néhány legfontosabb tudnivalót!

Amikor a nyelési folyamat közben a nyelv a két fogsor-, esetleg az ajkak közé csúszik, akkor nyelvlökéses nyelésről beszélünk. Ez a nyelési típus kialakulhat elhúzódó cumizás, vagy ujjszopás eredményeképp. Amikor az ujjunk, vagy egy cumi a szánkban van, a nyelvünk a szájfenékre kényszerül, így a nyelés is ebben a helyzetben jön létre. Normál esetben viszont a nyelv hegye a nyelés pillanatában a felső fogsor mögötti területen helyezkedik el, a nyelvtest pedig a szájpadhoz simul. Az esetek nagy többségében fogszabályozásra is sor kerül az eldeformálódott fogak miatt. A helytelen nyelés kijavítása logopédiai terápia keretében a legegyszerűbb, szakember támogatásával. A nyelvet és az egyéb beszédszervi izmokat artikulációs tornával megerősítjük, majd fokozatosan kialakítjuk a helyes nyelést.
Ehhez kollégáim és az otthon gyermekükkel gyakorló szülők számára készítettem egy vizuális segédanyagot a jól bevált Barrett-féle nyelvlökéses nyelés terápia alapján. Büszkén emelhetem ki, mint webshopunk legsikeresebb termékét!

Ha kérdésed van, vagy segítségre van szükséged, egyeztessünk konzultációs időpontot!

Fogarassy Nikolett

2023. 11.22.

A Azt mondták, hogy a gyermekem nyelvlökéses nyelő… bejegyzés először Meseműhely-én jelent meg.

Nekünk, szülőknek, nagyon ijesztő tud lenni, amikor a jól fejlődő, egészséges gyermekünk nem mondja ki az első szavait. Mik lehetnek az okok és milyen intő jelekre tudsz figyelni?

A beszédkésés okai

A gyermekek beszéde számos ok miatt késhet, ebben a rövid bejegyzésben a leggyakoribb tényezőket szedtem össze. Ha a gyermek koraszülött volt, esetleg szüléskor oxigénhiányos állapotba került, vagy újra kellett éleszteni, nagyobb figyelemmel kell kísérnünk fejlődését a korai időszakban. De mi van akkor, ha minden rendben, komplikációmentesen zajlott?

Öröklés

Mindig gondoljunk saját gyermekkorunkra és faggassuk ki szüleinket saját beszédindulásunkkal kapcsolatban. Talán szüleink emlékei már halványak, mégis fontos lehet, ha tudomásunkra jut néhány információ. Ha mi magunknak is csak 3 éves korunk után indult látványosan a beszédünk, feltételezhető, hogy a gyermekünknek is hasonlóan alakul majd a beszéde.

A második gyermek

Sokszor olvassuk a különböző fórumokon, hogy a második gyermeknek hamarabb indul a beszéde, mert a szülő figyelméért talán jobban meg kell harcolnia, így hamarabb verbalizálja igényeit. És mi történik akkor, ha pont a kevesebb figyelem miatt nem tud megfelelően bővülni a szókincse? Próbáljunk ügyelni arra, hogy a második gyermek életéből se maradjon ki a rendszeres mesélés és mondókázás!

Gagyogott?

Minden gyermek ugyanolyan, tankönyvekben leírt módon gagyog: „ma-ma-ma-ma….” „de-de-de-de…” „te-te-te-te…” stb. Ezek az első kapcsolt hangok 6-8 hónapos korban jelennek meg. Ha a gyermekednél ez kimarad, vagy a gagyogás mindig ugyanolyan, tehát nem jellemző rá a változatosság, érdemes odafgyelni rá és akár már 2 éves korában sem túlzás kikérni egy logopédus tanácsát!

Mikor mondta az első szavát?

Az első szavakat a gyermek már 1 éves korában kimondhatja. Ne aggódj, ha ezt az első születésnapján még nem tette meg, 16 hónaposan is ráér. 🙂

Ha csak a szavak első szótagját mondja…

Tudtátok, hogy ez csak a magyar gyermekeknél van így? Mivel a nyelvünk elölhangsúlyos, általában a szavak elejére kerül a nyomaték. Ezt érzékeli a gyermekünk is, akinek ezáltal könnyebb a szavak első szótagját megjegyezni, majd kimondani. Néhány gyermeknél egészen hosszan elhúzódhat ez az első szótagos időszak. Viszont ha itt tartotok, ne izgulj! Ha a fejlődése minden más területen rendben van, vélhetően beindul a beszéd idővel.

Minden nap nézi a tv-t?

Egyre több kutatás foglalkozik a gyermekek beszédindulása és a túlzott képernyőhasználat kapcsolatával. A WHO (World Health Organization) hivatalos álláspontja szerint 5 éves kor alatt a naponta 2 óránál több képernyő előtt töltött idő károsíthatja a gyermek idegrendszeri fejlődését.

A hivatalos meghatározás szerint ha a gyermek 2 éves korára nem használ körülbelül 50 szót, valamint két -három szavas szókapcsolatokat, megkésett beszédfejlődést állapíthatunk meg. A jelen érvényben lévő meghatározás szerint nem teszünk különbséget fiúk és lányok között. Ha úgy érzed segítségre van szükséged, egyeztessünk konzultációs időpontot!

Fogarassy Nikolett

2023. 11. 22.

A Még nem beszél? Ezekre figyelj! bejegyzés először Meseműhely-én jelent meg.

– Forráselemzés! – mondta a gimnáziumi történelemtanárom az órák elején hangos felkiáltással. – Jaj, ne! – csattant fel az osztály kórusban – ugyanis ki nem állhattuk, amikor megkaptuk a kis szövegrészleteket és aztán az volt a feladatunk, hogy szigorúan egy mondatban foglaljuk össze a lényegét. Sokan rendesen izzadtunk, pedig olvasni természetesen már mindenki tud a középiskolában. Akkor mégis mi lehetett a probléma?

Szövegértési képességünket akkor használjuk először, amikor kisgyermekkorunkban meghallgatjuk életünk első meséjét. Habár senki nem kéri, hogy ezután egy egymondatos összefoglalást tegyünk a hallottakról, mégis megtörténik a lényegkiemelés azon az egészen pici gyermeki szinten is. Befogadjuk a mese érzelemvilágát, és a szókincsünk fokozatos bővülésével képessé válunk elképzelni az egyes szereplők vagy események tulajdonságait is. Az idő múlásával azt is megértjük, hogy a mese azokból a betűkből áll, amik a képek mellé vannak odaírva, s ahogyan anya vagy apa felolvassa azokat világossá válik, hogy az egyes szövegrészletek jelentéssel bíró egységet alkotnak. Ebben a kisgyermeki szakaszban habár olvasni még nem tudunk, de látható, hogy máris mennyi mindent képesek vagyunk befogadni a hallott szövegből. Ha mindez ilyen egyszerű, ha már kisgyermekkortól kezdve – ilyen formán – gyakoroljuk a szövegértést, akkor mi lehet a baj középiskolába érkezve a történelemórán forráselemzés közben? Az iskolába lépve ugyan elkezdjük megtanulni a tényleges olvasást; a betűk leírását, elsajátítását néhány hónap alatt teljesítjük. Képesek leszünk leírni olyan szavakat amiket csak szeretnénk, és ki is tudunk olvasni bármit, ami a szemünk elé kerül. Mindehhez bonyolult agyi folyamatokra van szükség, amelynek feltétele az olvasásra érett idegrendszer. Egy nyelv teljes ortográfiájának, tehát hangkészletének szóban és írásban való használatának elsajátításához körülbelül egy-másfél év szükséges, és e folyamat végén mindössze annyi történik, hogy megtanultuk, felismerjük, és alkalmazni tudjuk anyanyelvünk hangkészletét. Ez nem egyenlő azzal, hogy rögtön meg is tudjuk érteni akár csak egy rövidebb mese lényegét. Erre nagyjából negyedik osztályos korra lesz képes az agy.

A fentiek alapján talán most már látható, hogy olvasni kiválóan megtanulunk elsős korunkban, de ezzel együtt valamit rögvest el is felejtünk. Azt az élményt, amelyben a történeteket csak hallgatni kellett, s a képzeletünkre hagyatkozva megérthettük, hogy mit mondtak nekünk. Erre a fajta felolvasásra, vagy mesehallgatásra már kevesebb idő jut, ezáltal el is törpül ennek fontossága, pedig most már talán nyilvánvaló az értő olvasás rejtelme: attól, hogy képesek lettünk olvasni, csupán megtanultuk megfejteni a leírt szöveget és ezzel iskoláskorban már valóban igen sokra megyünk. A történetek esszenciájának megfogalmazásához azonban ennél több kell: a figyelmi-, a hallási-, a koncentrációs képességek tovább éltetése, a fantáziánkhoz való kapcsolódás folyamatos fenntartása, mely igen egyszerű otthoni gyakorlattal megoldható, ez pedig a rendszeres mesélés mindaddig, ameddig a gyermekünk önállóan leveszi és elolvassa az önmaga által kiválasztott könyvet a polcról. Ettől a pillanattól kezdve tudhatjuk, hogy olvasót neveltünk, aki talán nem fog jajgatni, amikor a középiskolában meghallja: „forráselemzés!”

2021. 09. 13.

A AZ ÉRTŐ OLVASÁSRÓL… bejegyzés először Meseműhely-én jelent meg.

Mit meséljek? Hogyan meséljek? Mikor meséljek?

Ehhez hasonló kérdések talán mindannyiunkban felmerülnek, amikor kisgyermeket nevelünk. Szülőtársaink körében azt hiszem kijelenthető, hogy a mese mindenki számára érték, melyet gyermekével feltétlenül megosztana, arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy ezt ki hogyan képzeli el. A következőkben felsorakoztatok néhány véleményt és azt, hogy mi a tudomány válasza minderre.

Valóban a szülői kreativitás kérdése ez?

Kádár Annamária azt mondja, a gyermekek 2 és 4 éves koruk között a legjobban azokat a meséket kedvelik, amelyek róluk szólnak, melyben igazából semmi egyebet nem kell tennünk, mint elmesélni azt, mi történt velük aznap. Saját gyermekünkkel is az a tapasztalatunk, hogy a reggeltől estig tartó tevékenységeink felsorolása nyugtatóan hatott, álomba szenderítő hatásával szinte elringatta a gyermeket. Ha egészen kicsi, tehát a fenti korosztályról van szó, akkor valóban könnyű a dolgunk, hiszen ez a fajta mese egy ilyen idős gyermeknek tökéletesen kielégítő.

Habár a mesék világa nagyobb gyermekek esetében már jóval színesebb, és igénylik is a bonyolultabb, hosszabb történeteket, biztosak lehetünk benne, hogy egy szülő fejből mondott meséje a saját gyermeke számára éppen eléggé kreatív és kellőképpen kacifántos – hiszen úgy a jó, a tökéletes, ahogy anya vagy apa mondja.

A gyermek fogantatásától kezdve kompetens és befogadó emberi lény, ezáltal elképesztő módon képes alkalmazkodni a környezetéhez. Ezt a képességét pedig a mesélés során is érdemes figyelembe vennünk. Kutatással alátámasztott, hogy már az egészen pici babák is érzékenységet mutatnak a mesehallgatásra, hiszen a szülőtől érkező kommunikációs jegyek azt az ingert közvetítik a gyermek felé, hogy most valami új információ fog érkezni.

Másképp szólunk a gyermekhez, amikor mesélünk, más szókészletet, hangsúlyokat és ritmust használunk, miközben mi magunk is belehelyezkedünk a mesélő szerepébe, ő pedig észleli, érzékeli, hogy itt valami fantasztikus történik. Erre a figyelemre és kapcsolatra alapozva fejlődés érhető el: a gyermek megismerkedik anyanyelve ritmikájával, szülei arcával és az azon tükröződő érzelmekkel, melyeket ő maga is átél. A mesélést tehát nem lehet túl korán elkezdeni.

Mi állhat ennek a hátterében? 

Nyitrai Ágnes szerint a mesehallgatás koncentrált figyelmet tesz lehetővé, mely közben a hallottak értelmezése történik. Ez a fajta figyelem, a történések megértése, a szülő összefüggő mondatainak belső képpé alakítása tulajdonképpen a szövegértési képesség előszobája is, melynek főként iskolás korában veszi majd hasznát a gyermek.

Figyelni és közben egy másik tevékenységet végezni nem is olyan egyszerű feladat, főként egy óvodás korú kisgyermek számára. Elfogadással és türelemmel legyünk anyaként ebben a folyamatban, mindig örüljünk, ha a gyermek figyeli a mesét. A példából jól látható, hogy a mese helyet követel magának. Akár az asztal mellett, akár séta közben, vagy az esti altatás előtt kezdünk mesélni, vegyük figyelembe, hogy ezáltal a folyamat lassabb, de ugyanakkor meghittebb, bensőségesebb lesz.

Bruno Bettelheim amellett érvel, hogy az egészen kicsi gyermekeket sem kell megkímélni a mesei gonosztól. A kisgyermek számára ez egy lehetőség arra, hogy az életében lévő valóságos negatív érzelmeket, indulatokat egy elképzelt világban, számára elérhető és biztonságos módon levezesse, feldolgozza.

A könyvből, vagy élőszóban mesélt mese nem szembesíti a gyermeket túl erőteljesen a félelmetes szereplőkkel vagy eseményekkel, annyit fogad be belőle, amennyit tud, amennyire képes, s amihez kapcsolódni tud saját élményei alapján is.

Meglátásunk szerint  a népmesékkel kapcsolatos szakirodalmi tények vitathatatlanok, hasznosságuk és fejlődést segítő szerepük megkérdőjelezhetetlen. A népmesei szófordulatok, kifejezések, hagyományok megjelenése a gyermek kulturális fejlődéséhez hozzájárulnak. Lényeges viszont az is, hogy a tanulságos kortárs mesék is ugyanúgy vonzóak a gyermek számára mindaddig, amíg olyan kérdéskört járnak körül, amely a gyermeket foglalkoztatja, amelyhez kapcsolódni tud. És hogy mitől jó egy mese? Attól, ha azt fogalmazza meg értékként, amelyet a szülő saját maga is át szeretne adni gyermekének. Így válik igazi eszközzé, segítőtárssá, a legjobb partnerré a gyermeknevelésben.

Felhasznált irodalom:

Bettelheim, B: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest, 2011, Corvina Kiadó.

Kádár A. (2012) Mesepszichológia – Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban. Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft.

Nyitrai Á. (2016). Mese és mesélés. Iskolakultúra, 26(4), 75-83.

Papp, M., & Ivaskó, L. (2017). Hogyan meséljünk? A mesemondás mint természetes pedagógiai eszköz.

A MESÉKKEL KAPCSOLATOS TÉVHITEK ÉS SZOKÁSOK bejegyzés először Meseműhely-én jelent meg.